Igaz-e, hogy a macska és a kutya színvak? Milyen éles az állatok látása?

Az emberi szem színlátása a 350 nm hullámhosszúságú ibolyakék sugarakkal kezdődik, és a kék, zöld, sárga színen át tart a 720 nm hullámhosszúságú vörös színig.

A fény hullámhossza adja azt a dimenziót, amit a pszichológiai élmény szintjén színességnek (színárnyalatnak) élünk meg. A szín valójában nem a színesnek látott tárgy közvetlen tulajdonsága, hanem az idegrendszernek a látható fény adott hullámhosszára adott reakciója, vagyis lényegüket tekintve szubjektív élmények.

Látnak-e színeket az állatok?

Bizonyos színeket igen. A trópusi méhek például érzéketlenek a 600 nm-nél nagyobb hullámhosszúságú fénysugarakra, ez azt jelenti, hogy a vörös színt nem látják. Amit elvesztettek a színképtartomány egyik végén, azt bepótolják viszont a másikon: nemcsak az ibolyakék színeket, hanem az ibolyántúli sugarakat is érzékelik – ez számunkra már láthatatlan.

A hangya az 510 nm-es tiszta zöld színre a legérzékenyebb, de a vörös árnyaltot ő sem látja. A halak színes látásához sem fér kétség, hiszen a párkeresés időszakában többek között ragyogó színeikkel vonják magukra a másik nem figyelmét. Ugyanígy pompáznak a madarak is. A békák és a gőték szintén érzékelnek színeket, de a sárgára és a vörösre ügyet sem vetnek.

Az emlősállatok is megkülönböztetnek bizonyos színárnyalatokat, de csak egyes majmoknak van kifejezetten jó színlátásuk. A macskák a kéket, zöldet látják, a vöröset nem.

Hogyan látjuk a színárnyalatokat?

Hogyan vagyunk képesek olyan sokféle színárnyalatot látni? A háromszín-elmélet szerint három alapszín (vörös, zöld, kék) additív keveréséből minden más szín előállítható. Eszerint az elmélet szerint az idegrendszerben háromféle csap található. E receptorok mindegyike eltérő fotopigmenttel rendelkezik (tehát háromféle fotopigmentünk van), amelyek a három alapszínre érzékenyek. Kombinációjuk eredményezi az összes többi színt.

Az emlősök jelentős részénél csak kétféle csap található. Ezzel magyarázható például, hogy vörös/zöld színvakok, a két színt nem tudják megkülönböztetni egymástól. Zöld gyepen vörös frízbit ne akarjuk tehát kutyánkkal elkapatni.

Miért lát a macska éjszaka különösen jól?

A látásban résztvevő két rendszer, (a szürkületi látásért felelős pálcikák, és a nappali látásért felelős csapok), közül a szürkületben és éjjel vadászó macska esetében természetesen a pálcikák a fejlettebbek, sokkal érzékenyebbek.

A világos/sötét legkisebb változását érzékeli, azaz, ha a színeket nem is túl jól látja, a macska sötétben remekül tájékozódik.

Látásélesség az állatok között

Az ember normál látási élessége 20/20. Ez leegyszerűsítve azt fejezi ki, hogy mi az, amit egy normál ember 20 méter távolságból lát. Ha valaki rövidlátó, akkor például látásának élessége 20/30, azaz 20 méter távolságból látja azt, amit más 30 méter távolságból.

A legtöbb állat látásélessége nem olyan jó, mint az emberé: a kutyáé például 20/75, a macskáé pedig 20/100 - azaz az emberénél ötször rosszabb. Mit is jelent ez? Azt, hogy amit az emberi szem adott távolságban könnyen észrevesz, azt a kutya és a macska nem biztos. Elképesztően rosszul látnak például a méhek is: míg az ember hat méterről felismer egy virágot a réten, a méhnek tíz centiméterre kell megközelítenie.

A látásélességbeli gyengeséget egyes állatok a nagyobb látószöggel kompenzálják: míg az emberi látás körülbelül 180 fokos látószögre terjed ki, a macskáé 185 fok körül van, a kutyáké 240 fok, a lovaké pedig 330 fok.